A műanyag nyílászárók PVC-ből készülnek. Ezért érdemes áttekinteni a műanyah előállítását…
Előállítási technológiák
A műanyag-feldolgozási technológiák             részben más iparágakban (gumi, textil, papír,             lakk-festék stb.) különböző anyagokra             már meglévő technológiák adaptálásával,             részben teljesen új feldolgozási eljárások             kifejlesztésével alakultak ki.
Lapszerű termékek a következő eljá
rásokkal gyárthatók:
– extrudálás,
– kalanderezés,
– kenés,
– egyéb technológiák.
Extrudálással háromféleképpen állítható elő             fólia: tömlőextrudálással, síkfóliaextrudálással             és koextrudálással. Az olvadék kilépéséig             az eljárások azonosak. Tömlőfólia-fúvásnál             az extrudálás iránya lehet vízszintes vagy             függőleges. Függőleges technológia             esetén a fúvás ir
ányulhat felülről lefelé vagy alulról             felfelé. Nagy ömledékviszkozitású anyagokhoz             főként az utóbbi terjedt el, pl. polietilén,             polipropilén, PVC esetében. A felülről lefelé irányuló fúvást a kis ömledékviszkozitású             anyagokra (pl. poliamid) valósították meg.
A fóliaképző fejen kör alakú nyílású             gyűrűszerszám van, amelynek rése             excentriku
sság végett szabályozható. A szerszámból kikerülő             fóliát hengerpár segítségével hosszirányban nyújtják, a tömlő felfúvásával             pedig az átmérőjét állítják be. A tömlő             mérete, falvastagsága, a húzássebesség és a befújt levegő függvényében             változik. A hibátlan fóliagyártásnak alapvető             feltétele a nagy tisztaságú, egyenletes minőségű             polimer, valamint a fóliaképző fej hőmérsékletének             állandósága. A tömlőre fújt hideg levegővel             lehűtik a fóliát, miután a tömlő             mérete már nem változik. Minél átlátszóbb             fóliát kívánnak előállítani, annál hatásosabbnak             kell lenni a hűtésnek. Ezután húzóhengerek között összenyomják a felfújt tömlőt,             amit azután henger alakban vagy fóliacsíkokra             vágva felcsévélnek.
Síkfóliát készítenek széles résű szerszámfejjel             ellátott extruderen is, amikor a fóliát hengeren             vagy vízbemerítéssel hűtik le.
A kalanderezés fűtött, eg
ymással szembefogó henger párok közötti,             egyenletes vastagságú műanyag fóliák és lemezek folytonos             gyártási technológiája. A kalanderek lehetnek             2-7 hengeresek, a hengerelrendezési formák különbözőek.             A kalanderezés folyamatához a kalander előtt előplasztikáló,             a kalandert követően méretstabilizáló             egységek tartoznak.
Mind az extrúzióval, mind a kalanderezéssel             gyártott fóliák és filmek még plasztikus             állapot
ban egyesíthetők textil- vagy papírhordozóval,             így műbőrök nyerhetők.
Az extrudálás és kalanderezés 
mellet a harmadik lapszerű-fólia, film,             lemez-műanyagtermék előállítási             technológia a kenés. A kenésnél nem szilárd             por, granulátum, hanem folyékony oldat, diszperzió műanyagkészítményből             indulnak ki, amelyből képezett folyékony             film szárításával, hőkezelésével készül fólia. 
Kenési eljárással dolgozzák fel fóliává a             lágyítóval készült PVC-pasztát. A fémszalagra             fel
kent pasztát fűtött téren vezetik át,             amit lehűtés után a szalagról leválasztanak.
A részletezett filmkialakítási technológiákon             túl, műanyagold
atokból, diszperziókból és pasztákból öntés, mártás, szórás, hengeres vagy             szitaműves felhordás révén is lehet             fóliákat, filmeket, lemezeket készíteni. 
A fóliaöntési eljárásban polimer oldatból             vagy diszperzióból indulnak ki, amelyet acélszalagra             folyatna
k. A folyadékfilmből az oldószert, illetve             diszperzió esetén a vizet kell elpárologtatni,             majd pedig a lehűtött fóliát a hordozó             szalagtól elválasztva fel kell tekercselni.
Olvadékból csak szűrt lágyuláspont-intervallumú             és nagy olvadéktartományú polim
erekből lehet ömledék állapotban fóliát             húzni. A poliamid oxidálhatósága miatt a             meleg, lágy fóliát a hengeren gyorsan kell             lehűteni és esetleg egy vagy két irányban             utólag nyújtani. A nyújtás a fólia szakítószilárdságát             növeli meg.
FORRÁS: 
http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/transpack/2005-ev/04/tra-09.html